Mindenszentek ünnepéről, halottak napjáról

Halottak napján, négy órától mutatnak be szentmisét a híd melletti temető kápolnájában.

III. Gergely pápa a 8. században vezette be mindenszentek ünnepét azért, hogy a vértanúk mellett a kereszténység elismerése után szentté avatottakról is megemlékezzen az Egyház. 732-ben a Szent Péter-bazilika egyik mellékkápolnáját Mindenszenteknek, vagyis az Egyház szentjeinek ajánlotta.

Mindenszentek ugyanakkor azoknak a szenteknek is emléknapot ad - november hónap első napján -, akiknek a neve nem maradt fenn a történetírásban.

Az ünnep után egy nappal, november 2-án elhunytainkról emlékezünk meg. A Halottak napját Szent Odilo clunyi apát 998-ban rendelte el, hogy legyen egy alkalom, amikor a halottakról zsolozsmákkal és szentmiseáldozatokkal emlékeznek meg. Ilyenkor ellátogatunk eltávozott szeretteink sírjához, értük imádkozunk, gyertyát gyújtunk.

Szatmárnémetiben november 2-án, hétfőn, délután négy órától mutatnak be szentmisét a híd melletti temető kápolnájában, ahol a szentbeszédet Simon Attila székesegyházi helyettes plébános mondja majd. A szentmisén a járványhelyzetre vonatkozó szabályok betartásával vehetnek részt a hívek, ahogyan kérik, a temetőbe belépő, kivilágítást végző személyek mind tartsák be a hatályos rendelkezéseket.

Teljes búcsút nyerhet, aki az ünnep napján vagy ahhoz közeli napon ellátogat egy templomba, ott szentmisén vesz részt, szentáldozáshoz járul - előtte szentgyónást végez -, elmondja az előírt imákat - Hiszekegy, Miatyánk, Üdvözlégy - a Szentatya szándékára, ellátogat egy temetőbe és imádkozik a halottakért. Mindezt felajánlhatja egy elhunyt szerettéért is.